20. fejeztet

Brigi szemszöge*

A srácok délelőtt 11 órakor még javában aludtak. Nem csodálom. Egész éjszaka nem aludtunk. Egyikünk sem. Bár Nóri néha-néha elbóbiskolt. Kimerítette a betegség. Ráadásul az a Zayn/Harry dolog is rátett egy lapáttal. Mindent láttam. Forró volt a levegő, a szoba szinte lángolt. Abban a helyzetben nem is csodálom. De amikor láttam, hogy 3-4 óra múlva a feszültségnek hűlt helye se maradt, megnyugodtam. Nem hiányzott, hogy a koncert előtt vesszenek össze. Már csak egy hét volt hátra.
A szemem sarkából láttam amikor Harry félrehívta Nórit. Pont akkor amikor rá akartam venni a srácokat egy kis kiruccanásra. Nem jártam túl sok sikerrel.
- De jöjjön már el velem valaki! - kérlelni kezdtem őket. Majd megpusztultam. Nem bírtam tovább egy helyben maradni.
- Miről van szó? - Harry lépet be, Nórival az oldalán.
- Holnap el akartam menni a strandra de senki nem jön velem.- durcás hangot próbáltam megütni.- Ti eljöttök? - talán ők, gondoltam. Bár nem sok esélyt láttam rá.
- Nem mehetek.- Nóri válaszát teljesen meg tudtam érteni. Elvégre alig bírt megállni a lábán.
- Szeretnék Nórival maradni.- Harry nagyon udvariasan válaszolt.
- Csodás! - nem volt szándékomban ennyire felháborodni de kicsúszott a számon.
- Majd én elmegyek.- Liam váratlan válasza megdobogtatta a szívemet. Egy nappal tovább sem tudtam volna egy helyben ücsörögni.
- Komolyan? - azt hittem blöfföl.
- Ja. Kell egy kis pihenés.
- Úr isten, köszönöm szépen! - átöleltem - Nem birok tovább egy helyben maradni! Megbolondulok! Beszélgettünk, tévéztünk... Ezét nem tudtunk aludni.
Amikor kimentem a fürdő szobába a törölközőkért, amit Nóri anyukájától kértem kölcsön, megláttam beteg barátnőm "alvó pózát" és megrémültem. Nem úgy mint máskor. Ez egy másfajta rémület volt. Olyan rémület amit akkor érez az ember amikor aggódik valakiért/valakikért. Nem tudtam mit fog ehhez szólna Hazza.
Vissza mentem a táskámért. Ekkor már Zayn-en kivűl mindenki ébren volt. Megnyugodtam. Harry mosolygott. És az ahogy Nórit nézte.... Mintha egy gyönyörű festményt nézett volna, ami aranyozott keretbe van fogva.
- Elmentünk.- suttogtam, nem akartam felkelteni Zayn-t.
- Sziasztok! - Liam is halkan, suttogva beszélt. Be se jött. Csak bedugta a fejét az ajtón.
Mire a srácok vissza intettek, eltűntünk. Louis és Niall az ágy előtt ültek két hatalmas szendviccsel a kezükben, és közben a lehető leghalkabban nézték Tv-t.
Én is követtem Liam példáját. Intettem majd eltűntem. Át vágtam a kicsiny konyhán, majd az előtéren egészen a bejárati ajtóig. Nóri anyukája nagyon rendes volt. Elvitt minket kocsival. Bementünk egy gyönyörűen ívelt boltíves kapu alatt. A pénztárnál a csuklónkra rakta egy-egy karszalagot, majd ketté váltunk. Liam a férfi öltöző felé, én pedig a női öltöző felé ballagtam. A két öltöző ajtaja egymással szemben, a folyosó két oldalán volt. Amikor kiléptem, Liam várt rám. Elindultunk a medence felé. Egy hosszú barna hajú, alacsony, karcsú lány közeledett felénk. A hajából csöpögött a víz. Ő már biztosan bejárta a medencéket - gondoltam

 - Te jó ég! Liam! - lelkendezett az aprócska rajongó.- Készíthetek egy fotót? - kérdezte és a mobilját nyujtotta.
- Szia! Persze! Miért ne? - Liam vállat vont.
- Köszönöm szépen! Megtennéd nekem? - izgatottan mosolygott rám és felém nyújtotta a mobilját.
- Persze.- mondtam. A kislány Liam mellé állt. Bathman a válla fölött átnyúlt és magához fogta.- Nagy mosolyt! - és elkattintottam a képet. Egész jól sikerült.
- Még egyszer köszönöm!- vissza adtam a lánynak a telefont. Megnézte a képet, nyomkodott valamit rajta és odébb állt.
Végig jártuk az összes medencét. Két óra múlva furcsa zajra lettem figyelmes. Egy rakás ember fényképező gépekkel tolongott a bejáratnál. A biztonsági őrök nem hagyták, hogy bejöjjenek.
- Ez nem lehet igaz! Hogy erre nem gondoltam! - Liam a homlokára csapott, majd megragadta a koromat és kifelé kezdett vonszolni a medencéből.
- Mi történt? Mi ez az egész? - semmi sem értettem.
- El kell tűnünk innen!
- De miért?
- A kis csaj biztos megosztotta a képet.
- Ezek az újságírók? - a szívem megállt egy pillanatra, a lábammal együtt. Már majdnem kiértünk a partra.
- Igen. És ha nem jössz, két óra múlva mi leszünk az új Hollywoodi álom pár.
- Mi van?
- Mindent kiforgatnak!
Kiértünk a medence partjára és rohanni kezdtünk. Liam csak akkor engedte el a karomat amikor az öltözőhöz értünk.
- Hívj fuvart! Fel se öltözz csak siess! - mondta és berohant a férfi öltözőbe.
Bólintottam és én is berohadtam az öltözőbe. A szekrényből kicibáltam a ruhámat és kimentem az öltöző elé. Liam-mel ugyanabban a pillanatban vágtuk ki az ajtót. Futás közben előkotortam a telomat és a táskámat Liam kezébe nyomtam. A mobilomat a fülemhez tapasztottam.