2013. július 3., szerda

87. fejezet

Brigi szemszöge*

Egész este azon járt az agyam, hogy Nóri mit csinálhat. Halálra untam magam, és amikor megelégeltem, felhívtam telefonon. De nem vette fel. Talán nem hallotta. Ilyenkor a zene az ami megvigasztalja és szinte biztos voltam benne, most, hogy Angela nincs otthon, max hangerővel ordíttatja Justin-t. Sosem értettem meg igazán mit jelent neki a zene. Valahogy annyira másképp gondolkodunk róla és egyszerűen nem látom azt amit ő. Az utóbbi időben pedig annyira fontossá vált neki, pontosabban 2 éve, hogy gitárt fogott. Amatőr videókat készítettünk, minden zenei tudás nélkül, mégis volt akinek tetszett. Csakhogy a családtagokon kívül senkinek sem mutattuk meg. Nórival ellentétben és nem voltam olyan bátor, hogy feltöltsük őket a nettre. A fiúknak pedig szándékosan nem beszéltem a "zenei karrierünkről".
Éjfél tájban még javában gépeztem. Felmentem a youtube-ra, hátha találok valami érdekeset. És, ahogy a mondás tartja: "Aki keres, az talál". Egy pár órával ezelőtt feltöltött videó fogadott, Taylor-ral a képen. De nem ez zavart meg igazán, hanem a cím. "Taylor Swift felszólal Harry Styles új barátnője ellen". Egy pillanatig bambán néztem a képernyőre, majd rákattintottam és idegesen vártam, hogy betöltsön a videó. Aztán elkezdődött....Hatalmas tapsvihar fogadta a szőke boszorkányt, és leült a műsorvezetővel szemben egy fekete fotelbe.
"- Hölgyeim és uraim! Taylor Swift! - kezdte a 30-as éveiben járó férfi, mutogatva.
- Helló Jimmy! - legszívesebben karóra húztam volna azt a....- Mit szólsz Harry új barátnőjéhez? Azt hallottam, hogy ő nem igazán kedvel téged.
- Nem bír mert ő is olyan gagyi Directioner.
- Te mit szólsz hozzá?
- Én sokkal szebb vagyok.- a közönség fujjolni és fütyülni kezdett. Olyanokat kiabáltak mint pl: "Álmodik a nyomor!" vagy "Egy párhuzamos univerzumban!"
- Had lassúnk egy képet a kisasszonyról.- mondta Jimmy majd a mögötte lévő képernyőn megjelent Nóri fotója.- Hát...Taylor... Szerintem egy szinten vagytok.
- Egy szinten? Vak vagy, ember? - ordítottam a monitornak.
- Van egy bizonyos interjú amiben " gyökszi Taylor Swift-nek nevez, az egyik kollégám készítette, és arról beszél, hogy nem akar úgy járni mint te.- folytatta Jim.
- Inkább arról kellene beszélnie, hogy börtönbe került súlyos tesisértés miatt.
- Erről is hallottam.
-Szegény! Sajnálom! A "barátnőm".- a barátnőm szó köré idézőjeleket irt. Hunyorogva bámultam tovább a gonosz mosolyt az arcán. Mintha mindenről tudott volna, mintha végig ott lett volna.-Pár perccel a baj előtt beszéltem vele.- továbbra is hamiskásan mosolygott.
- Nagyon jól informált vagy.
- El sem tudod képzelni mennyire.... És nagyon remélem, hogy "Nórtenilla" is látja ezt az interjút.
- És mit gond..."
Ezzel vége is lett. A műsor ezen része gondosan ki lett vágva, de nem is bántam. Így csak azt kellett megnéznem ami igazán érdekelt... Honnan tudta, hogy Nórtenillának becézzük? Miért hívta úgy? Mit keresett ott aznap este? Mit keresett Londonban? Miért beszélt ilyen kimérten a "barátnőjéről"? Gyanúsan viselkedett mindvégig... Mi ez az egész? Mindenhol ott van, és valamilyen úton-módon mindig "összefut" Nórival. Biztos féltékeny, vagy ilyesmi.
Nem idegesítettem magam tovább, inkább megnéztem a twitterem. Újabb követőim lettek, és kaptam néhány üzenetet is. De nem ez tűnt fel... Egy Directioner twittje keltette fel az érdeklődésemet: "Ennyire szánalmas, gerinctelen nőt én még nem láttam @taylorswift13. Ráklikeltem és a teljes profilra kattintottam. A legutolsó twittjét 1órája írta: "Nagy szavak egy senkitől @lemon90210". A szemem elkerekedett és nem tudtam moccanni. Egyedül a kezem mozdult ami idegesen kutatott a számítógép power gomba után. Nem pislantottam, csak bámultam a monitort. Aztán hirtelen elsötétült és rájöttem, hogy megtaláltam a gombot. Egy napra épp elég ennyi ebből a nőszemélyből....
A hajamba dúrtam és kimentem az erkélyre levegőzni. Nagyokat szippantottam a hideg, nyirkos levegőbe, majd pár perc múlva a takaró alól hallgattam az óramutató kattogását.
Reggel nem ébresztett semmi, és senki, így 11 óra tájékán ébredtem. Csináltam egy szendvicset. Betömtem miközben a nadrágomat próbáltam felhúzni. Nem könnyű ha az embernek oda kell figyelnie a reggelijére is... Csináltam egy bögre teát, legurítottam és nekiálltam a takarításnak. A két éjszakával ezelőtti, balul sikerült búcsúbuli maradványa még mindig megvolt. Egy kukás zsákkal a kezemben a nappalink felé tartottam amikor kénytelen voltam visszafordulni a konyhába, a csörgő mobilomhoz. A vállammal a fülemhez fogtam és újra elindultam a nappaliba.
- Haló?
- Szia!
- Niall! Már ott is vagytok? Mikor érkeztetek? - annyira izgatott lettem, hogy a zsák kiesett a kezemből és a kezembe fogtam a telefont. Lehuppantam a kanapéra és vártam a választ.
- Épp most érkeztünk. Csak azt szeretném kérdezni, hogy te tudod-e miért kérdezgetik Harry-t Taylor Swift interjújáról?
- Igen...azt hiszem.
- Segíts ki! Nem tudjuk, hogy mit mondjunk nekik.
- Nóriról beszélt. Hogy a beszólogatás helyett a börtönlétről beszéljen.... Meg hogy ő szebb mint Nórtenilla.
- Waow... Ez mikor volt?
- Az este rakták fel a youtube-ra. Gondolom akkor tájt csinálhatták.
- Nagyszerű! Ebből is szép kis botrány lesz.
- Ja.
- Figyelj... Most mennem kell. Köszi szépen, imádlak. Majd még hívlak, ígérem.
- Oké. Nem olyan sürgős. Majd ha lesz egy kis időd, vagy valami.
- Szia!
- Szia! - azzal lerakta a telefont.
Oké....hát ez....kissé meglepett. Sőt! Nagyon is! Csak bambán ültem tovább. Amikor újra észbe kaptam, felvettem a zsákot a földről és felkapkodtam a szemetet, sörösüveget, jégrémestdobozt, chips-es zacskót amit találtam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése