2013. július 11., csütörtök

95. fejezet

Brigi szemszöge*

Időközben eszembe jutott, hogy talán beszélnem kellene Niall-el. Részben azért, hogy kielégítsem a hangja utáni vágyamat, és részben azért is mert négyszemközt - még ha több ezer kilométerre is van tőlem - megbeszélhetjük a kimaradásokat, talán Nóri és a fiúk jelenléte nélkül elmondaná. Ha csak ki nem derül időközben, aminek nagyon nem örültem volna. Így legalább volt ürügyem beszélni vele. Idegesen ficánkoltam a székemen, hogy a srácok a történet - amit éppen meséltek, és jót nevettek rajta - végére érjenek. De csalódnom kellett mert Nórinak az eszébe jutott egy újabb sztori. És kénytelen-kelletlen végighallgattam...
- Látnotok kellett volna az arcát! - mutogatott felém Nóri fuldokolva. Majd megszakadt a röhögéstől.
- Brigi, te kis csintalan! - ugratott Louis. Ő mesélte, a fiúk részéről, a hajmeresztő történetet miszerint a Live While We're Young rendezőik agyára mentek az engedetlenséggel. Nagyon belemerültek a sztorizgatásba, ami csak még idegesebbé tett.
- Nem csináltam semmit! Makulátlan előéletem van! - védekezően magam elé emeltem, szinte láthatatlan módon remegő kezemet, és kissé hátrahőköltem.
- Erről kérdezzük meg a kecskét.- vihorászott Nóri és a vállára csaptam.
- Az állatsimogatós csaj csak 8 hónapra zárt ki.- mutogattam fenyegetően. Nem hagyhattam, hogy csorba essen a jó és részben "normális" hírnevemen.
- Szerintem hagyjuk a perverz gondolatokat. Itt ül Harry is, és... kissé ki van bukva.- Liam a padlóra szegezte a tekintetét és elszégyellte magát. Huncut mosolya még így is kivehető volt, és az ajkát beharapta, hogy elrejtse. Hazza szeme résnyire szűkült, és sötét pillantásokat vetett bandatársára.
- Ha gondolod postázhatom! - kacagtam miközben megveregettem Nóri vállát. De szigorúan kerültem a pillantását.
A következő pillanatban kacagást hallottam a túloldalról, majd egy hangos puffanás szakította meg egy rövid másodpercre. Hazza és Liam eltűnt a kamera elől, amint Harry Liam oldalának támadt és lenyomta. Vihorászva figyeltem, vajon mikor bukkannak fel legközelebb, de a torkomon akadt a nevetés amint éreztem ahogy Nóri karja - szinte már rutinszerűen - a másodperc tört része alatt, a derekamra csavarodik, és a padlóhoz tapaszt.
- Édes a bosszú! - a szeme összeszűkült és a fogán keresztül szűrte ezt az egyetlen - más helyzetben rémisztő - nevetséges mondatot, amitől újra rám tört a nevetés.
- Jól van, most már vidd innen a nagy segged! - lelöktem magamról és visszaültünk a székeinkre. Harry a helyén ült és türelmesen várta, hogy a fiúk összeszedjék Liam-et. Zayn és Niall ráncigálta fel és ültette vissza a kamera elé, Lou pedig Harry-t bámulta miközben megpróbálta elfojtani a nevetését.
Már majdnem megfelejtkeztem a türelmetlenségemről ami 5 perccel ezelőtt unalmassá tette a beszélgetést. De újra eszembe jutott amint Harry távozni készült.
- Asszem...elrakom magam holnapra.- mondta mire Nóri kacagni kezdett.
- Most tökre elképzeltem ahogy egy befőttes üvegben ücsörögsz a nagyi polcán! - kacarászott.
- Én is szeretlek.- tette hozzá Hazza ironikusan bár igazat mondott.
- Tudom. Ki nem? - Nórinak egórohama előtörni készült, és láttam Hazza arcán, hogy nem ezt a választ várta. Bokán rúgtam Nórit az asztal alatt mire felugrott és alig hallhatóan felszisszent.
- Na jó! Én is szeretlek! - érző, jelentőségteljes mosoly áradt szét az arcán. Jó volt látni. Az utóbbi időben ezt az "érzelemteljesmosoly" dolgot mellőzte.
- Majd máskor szerelmeskedjetek! Amikor nem látom. Úgyhogy most mellőzétek, hogy le tudjak feküdni és rémálmok nélkül aludjam végig az éjszakát.- nyavalygott Louis. Meglepő, hogy milyen akarata van: mesteri pokerface! Ha akarja nagyon komoly is tud lenni, amit az ember nehezen tud elképzelni róla.
- Jó éjt! - vágott vissza Nóri egy egyszerű, de hatásos válasszal.
- Sziasztok! - azzal Hazza és Lou eltűntek.
- Gyere, Bathman! - veregette meg Niall Liam vállát és a szívem vágtázni kezdett. Itt az idő! Nem túl ördöngös és veszélyes dolog, de hogy őszinte legyek, be voltam parázva.
- Niall! - szóltam oda mielőtt eltűnt volna.
- Igen? - figyelmesen felém fordította hatalmas kék szemeit amit még így is tökéletesen ki tudtam venni.
- Beszélni szeretnék veled.- jelentettem ki, mire Nóri kitolta maga alól a szélet, és felegyenesedett.
- Asszem én meg megyek és lefürdök. Addig csinálj valami vacsit, léci! - nyöszörgött.
- Oké.- dörmögtem a "bajszom" alatt.
- Cső, srácok! - intett és illedelmesen elhagyta a szobát.
- Akkor itt hagyunk, Niall! - most Liam veregette meg Niall vállát. Zayn felé biccentett, és együtt távoztak.
- Helló, Brii! - kiáltottak vissza kórusba. Niall szembe ült a kamerával és figyelmesen várta, hogy belekezdjek.
- Csak...azt akartam kérdezni....kissé diszkrétebben mint Nóri, persze....hogy.... Miért nem hívtatok? - nem tudtam, hogy hogy kezdjek neki. És természetesen most - a szükség órájában - nem jöttek a szavak a számra.
Egy pillanatig habozott, elgondolkozott a válaszon, majd mély lélegzetet vett.
- Hát... először is az utazás miatt. Nem volt a gépen nettünk. És mire megérkeztünk bealudtunk.
- Másodszor? - türelmetlenkedtem. Az elsőt megértettem, de ugyanakkor, nem találtam elég nyomos érvnek.
- Másodszor.... Figyelj...öööm... Nem vagyok biztos benne, hogy ezt elmondhatom.
- Mondj nyugodtan. Megfogom érteni.
- Abban biztos vagyok. Csak abban nem, hogy Nóri megfogja érteni.
- Nóri? - nem válaszolt. Költői kérdésnek tekintette, holott türelmetlenül várakoztam.
- Másodszor...- újra nekiugrott, de el is hallgatott. A szavakat keresgélte és megpróbáltam úgy tenni mint aki teljesen higgadt.- Harry.... Találkozott Taylor és besz...
- Taylor? Meg Harry? - közel sem voltam olyan megértő mint amire számítottam. Mi folyik itt? Sürgősen valami értelmes magyarázatot kell keresnem, nem olyan "Nórifélét".
- Igen. És beszéltek is bizonyos dolgokról.- a szemét bűntudatosan lesütötte és a folytatásra vártam. Újra teleszívta a tüdejét, ami kétszer akkorára dagadt majd lassan leeresztett.- Harry félt beszélni veletek. Napokig azon agyaltunk, hogy hogyan oldjuk meg. A végén a "nemmondjukel" tervet választottuk. Többször is beszéltem Harry-vel. Pontosabban: beszéltünk. Mind megprobáltunk segíteni neki, és újabbnál újabb ötletekkel halmoztuk el. De nem akar hazudni neki. A "nemmondjukel" tervtől is ódzkodott... Ahogy én is. Te is tudod milyenek, milyen egyformák. Egy hullámhosszon vannak, a kelleténél jobban, és ha az egyikkel valami baj van, azt a másik is megérzi. Csodálom, hogy Nórinak nem tűnt fel Hazza rosszkedve.- végig figyelmesen hallgattam. De bár ne hallottam volna. Most, hogy mindent tudok kénytelen leszek beszámolni Nórinak....mindenről.
Észre foglya venni, hogy titkolózok. És abból csak még nagyobb baj lenne. Nem akarom, hogy azt érezze, nem bízom benne.
- Észrevette, szerintem. Csak valahogy, valamiért nem tette szóvá. Talán azt hitte a távolság a baj...

Ui.: Komizzatok mert azt mostanában elfelejtetek pedig minek nagyon érdekel a véleményetek, és kövess minket bloglovin-on!!! ITT

2 megjegyzés: