25. fejezet

Brigi szemszöge*

Reggel a kaputelefon csöngésére ébredtem. Azt hittem, anyu itthon van és felveszi. De nem volt, és a csengés sem maradt abba. Felültem, lelöktem magamról a takarót és megdörzsöltem a szemeimet. Belebújtam a pihe puha mamuszomba és elcsoszogtam a telefonig. Felvettem és a fülemhez raktam. Bele se szóltam, már meg is tudtam, hogy ki az.

- Szia! Én vagyok! - mondta Nóri - Hoztam reggelire egy csapat idiótát! - elnevette magát.

- Szuper! Kösz. De nem gondolod, hogy korán van még a reggelihez? - kérdeztem.

- Niall-nek biztos nincs. Na! Engedj be! - mondta túlbuzgó barátnőm.

Beengedtem őket. Valószínűleg még a földszinten jártak, de olyan hanggal voltak mintha a közvetlen közelemben ordítottak volna. Kinyitottam az ajtót, hogy betudjanak jönni. Visszamentem a nappaliba és visszafeküdtem. Körülbelül 2 perc múlva berobogtak az ajtón. Louis, minden gyengédség nélkül lelökött az ágyról.

- Kösz.- mondtam, az arcom a padlóhoz tapadt.

- Liam! Látod milyen udvarias! Átadta a helyét.- mondta, gondolom Liam-nek.

- Kösz, Bridzs! Most már van hova ülnöm.- mondta Liam. Felnéztem, mindketten a kanapén ültek.

- Brizs? Ez most komoly? - kérdeztem.

- Aha.- a fejem újra a parkettát súrolta - Hol van Niall? - kérdezte Liam.

Nem válaszoltam, csak felemeltem a karomat és a szobám felé mutattam. Hallottam Liam lépteit. Kiment a nappaliból.

- Arra mi van? - kérdezte Lou. Újra felemeltem a fejem. Felültem, a lábaimat összekulcsoltam, törökülésbe.

- Muszáj korán reggel ennyire lefárasztani? - kérdeztem.

- Nem fárasztalak. Csak megkérdeztem, hogy arra mi van.- mondta Louis és védekezően maga elé tartotta a kezét.

- Aj! Lou! Arra a szobám van! - mondtam és felálltam. Leültem Louis mellé.

- Csak szerintem néz ki úgy Niall, mint egy másnapos? - kérdezte Liam amikor visszaért, és leült mellém.

- Nem. Nem csak szerinted. Tegnap este kiütötte magát. Annyira kész volt, hogy azt hitte elveszítette az ujjait.- magyaráztam.

- Niall másnapos? Ezt meg kell néznem! - Louis felpattant és kirohant a nappaliból.

Feltűnt, hogy Nóri és Harry nem jött fel. Az előbb beszéltem Nórival. Hova lett?

- Hé! Hol van Rómeó és Júlia? - kérdeztem. Liam nem válaszolt, az ablak felé mutatott.

Lenéztem és azt láttam, hogy Harry a földhöz tapasztja Nórit.

Nóri szemszöge*

Az interjúban elég furcsa kérdésekre kaptam választ. Például: az iskolás évek. Kiderült, hogy Louis-t 3 napra kitiltották a suliból mert megmutatta a tanának a hátsóját. Csak ez maradt meg bennem. Nagyon ideges voltam. Brigi sírva elviharzott, aztán Niall is csapkodva elhagyta az épületet. Egymillió egyszer felhívtam Brigit de ki volt kapcsolva. Lou, Liam és Zayn visszament a hotelbe, Harry és én elmentünk hozzánk. Egész este beszélgetünk. Nyugtatgatott, hogy nem lesz semmi baj. De nem voltam benne biztos, hogy igaza van. Szorosan hozzám bújt. Átölelt, így valamilyen szinten lenyugodtam és egy fél órát aludtam. Ő viszont mélyen aludt amikor felébredtem. Egy-két óra lehetett. Óvatosan megpusziltam az ajkait és kiderült, hogy nem alszik.  Szenvedélyesen csókolni kezdte ajkaimat, és a testét az enyémhez nyomta. A hátamra fordultam és szinkronba mozdult velem. Alatta voltam de nem nehezedett rám. Hosszú ujjával a hajamba túrt. A kezét lassan a hátam alá csúsztatta és felültett de egy percre se eresztette el az ajkaimat. Megpróbálta levenni rólam a póló, de ellenálltam.

-Harry, ne. Ezt ne.-suttogtam. Nem akartam. Még nem.

- Mi a baj? Azt ne mond, hogy nem tetszik.-ő is suttogott. Az ajkaink súrolták egymást. Éreztem ahogy a szája kacér mosolyra húzódik.

- De hogy nem. Imádom. De nem akarom. Még nem.

- Ahogy akarod. Nem akarlak bántani.

- Ez nem bántás.

- Nem akarok semmit olyat se tenni amit nem szeretnél. De ugye azt is megérted, hogy nem birok távol maradni tőled.- az arcomat a mellkasára fektette.

- Nem is akarom, hogy távol tartsd magad tőlem. De szükségem van egy kis időre.

- Értem. És én várni fogok. Nem érted, hogy mit érzek, igaz?- eltolt magától.

- Nem, nem igazán.

- Mond, mit nem értesz és elmagyarázom.- a karját ismét a hátam mögé csúsztatta és óvatosan visszafektetett.

- Nem értem, hogy mit látsz bennem. Azt mondják, és te is szentül hiszed, hogy mi egyformák vagyunk. Akkor mit látsz bennem?

- A világot.- megcsókolt - Ezt szabad?

- Persze.- most én csókoltam meg.- Válaszolsz?

- Már mondtam. Benned a világot látom. Egy olyan világot ami másban nincs. Ami senkiben nincs, csak benned és bennem. Olyan vagy mint egy mágnes, magadhoz vonzasz.

- Szeretlek.

- Én is.- csókot lehelt az ajkamra és lefeküdt mellém.

Reggel 6 órakor még fent voltunk és beszélgettünk. Anyu épp akkor ment munkába. Szóltam neki, hogy vigyen el minket a szállodához. Felmentünk a fiuk szobájába. Niall nem volt velük. Gondoltam, biztos Briginél van. A fiuk még mind aludtak. Harry fel akarta kapcsolni a villanyt de nem engedtem. Bebújtam Zayn mellé az ágyba. Háttal feküdt nekem. Átöleltem és szorosan tartottam, hogy ne vágjon fejbe amikor a szív baj jön rá.

- Sziaaa! Halóóó! Mr. Malik! - suttogtam - Ébresztő! - az "ébresztőt" viszont torkom szakadtából üvöltöttem.

Még jó hogy lefogtam, ha nem teszem biztos nem marad fogam. Harry felkapcsolta a villanyt hogy lássa mit csinálok.

- Úr Isten, húgi! Eszednél vagy? - kérdezte Zayn kacagva. A kiabálásomra Lou és Liam is felébredt.

- Szerintem neki sose volt olyanja.- mondta Lou és durcásan a fejére húzta a takarót.

- Ugyan már, BooBear! Kelj fel! - Harry neki futásból felugrott Louis ágyára és ugrálni kezdett rajta.

- Ki az ágyból! - Liam volt a legfittebb. Őt nem kellett ébresztgetni. Simán felpattant Louis ágyára. Ő is ugrálni kezdett.

Fél óra múlva Brigiék háza előtt vitáztunk. Vagyis inkább csak csipkelődtünk. Brigi nagy nehezen felvette a telefont. Kicsit be volt lassulva. Beletellett egy percbe mire beengedett. De Harry-nek nem tetszett a "Hoztam reggelire egy csapat idiótát" kifejezésem. Elkergetett a park puha, zöld füvéig és lebirkózott. Percekig fetrengtünk a fűben.