38. fejezet

Brigi szemszöge*

Majd szétvetett az ideg. Részben azért mert a nő, aki előttünk állt egy negyed órán át könyörgött, hogy engedjék be a férjéhez, mire megértette, időpontot kell kérnie. És részben azért, mert el sem tudtam képzelni, hogy mit csinálhatott már megint Nóri. Az is megfordult a fejemben, hogy embert ölt. De aztán eszembe jutott, hogy a rendőr nem gyilkosságról hanem tesisértésről beszélt. Na nem mintha az jobb lenne...

- Jó napot! - köszönt Zayn a pult mögött ülő hosszú, szőke hajú, karcsú nőnek. Nem hagyta, hogy visszaköszönjön csak folytatta.- Behoztak egy tizenéves lány. Nóra Roberts. A rendőrfőnök azt mondta, hogy jöjjünk be hozzá.

- Igen. A 6-ban találják az édesanyjával. A kihallgatásnak épp most lett vége. Nyugodtan bemehetnek.- magyarázta a nő.

Kedves mosolyt ült az arcán. Nyugtató volt. Azt hiszem Zayn-nek is segített ez az aprócska gesztus. Mély levegőt vett. Bólintott és elindult a folyóson. Megkereste a 6-os számú ajtót majd bekopogott. Az ajtó kinyílt és egymás után bementünk rajta. Voltam már a rendőrségen. Persze akkor is Nóri jóvoltából. De még nem voltam bent egyik ilyen furcsa szobában sem. Mindig a folyosón vártam. De most... Nem tetszett amit láttam. Nóri túlságosan otthon érezte magát. A szoba felénél egy üveglap húzódott. Keresztül a helyiségen. A barátnőm higgadt fejjel ült az üveg mögötti asztalnál és a lábát felrakta az asztallapra. Az információs nő nem volt jól informált mert a kihallgatás még mindig tartott. Mindent hallottunk amit mondott, és láttuk is őt. De ő nem látott, és nem is hallott minket. Talán még olyan dolgokat is elmondott amit rendes körülmények között soha nem mondott volna el nekünk.

- Nem tök mindegy, hogy miért? - kérdezte felháborodva a vele szembe álló rendőrfőnöktől.

- Csak magad alatt vágod a fát. Mondj el mindent.- a rendőr nyugodt hangon beszélt.

A srácok, Angela és én árgus szemekkel figyeltük a fejleményeket. A szemem sarkából láttam Harry-t. És nem tetszett amit láttam, nagyon nem. Tisztán kivehető volt, hogy sajnálja Nórit. Hogy megbánta amit tett. Hogy szinte undorodik saját magától. A szívem szakadt meg. Egy napja még Nóri Hazza ölében ült, nevetgéltek, és egy percre sem tudtak elszakadni egymástól.

- Kérdezze Harry-t. Ő közelebbről ismeri a r*bancot.- ne, hogy már, gondoltam. Nóri bosszút állt a csajszin, fogadjunk.- Csak arra kellettem neki, hogy ágyba vigyen. Na, nem mintha nem tudtam volna előre, hogy csak ez kell neki.- ebben a percben Harry közelebb lépett az üveghez. Hitetlenkedve rázta a fejét.

- Ő eltudná mondani, hogy miért tetted amit tettél? - kérdezte a rendőr Nóritól.

- Biztos.- vonta meg Nóri a vállát.

Harry megfordult. Odament ahhoz a rendőrhöz aki velünk volt az üveg másik oldalán. Felemelte az egyik kezét és a mutató ujjával parancsolóan mutogatni kezdett.

- Engedjen be! - parancsolt halkan Morgan-re. A nevét csak azért tudom mert a névtáblájára volt irtva.

- Egy pillanat.- mondta Morgan. A füléhez nyúlt és beszélni kezdett.- Harry be akar menni. Beengedhetem? - kérdezte mire az üveg túloldalán lévő kollégája bólintott. Morgan és Hazza elindultak az ajtó felé. Az ajtó kinyílt. Nóri azonnal felállt és amikor meglátta Harry-t ordítozni kezdett.

- Máskor nem tudta volna megkérdezni? Mi a fenét keress itt? - Nóri Harry-re mutogatott miközben a rendőrhöz beszélt. Morgan megállt Hazza mögött az ajtóba. Mi pedig idegesen figyelni kezdtük az eseményeket. Mindenki megrémült.

- Nóri nyugodj meg! - mondta a rendőr miközben elindult rémült barátnőm felé.

- Még is hogy? Soha többé nem akarom látni! - a szívem kihagyott amint meghallottam ezeket a szavakat.- Tűnj el innen mielőtt olyat teszek amit később nagyon megbánok! - Nóri lejjebb vette a hangerőt. Lassan behátrált a sarokba. Könnyek potyogtak a szeméből, és végigfolytak grimaszba húzódó ráncain. Olyan ideges lettem, hogy odarohantam az ajtóhoz. Morgan háta mögött próbáltam olyan helyet keresni ahol mindent láthatok.

- Eltűnök ha szeretnéd, örökre.- Harry lassan ejtette ezt a néhány szót.

- Ne akarom, hogy örökre eltűnj! Nem tudom, hogy hogy vagyok képes szeretni téged de szeretlek! - Nóri összerogyott. Arcát a tenyerébe temette, és zokogni kezdett.

- De hát most mondtad, hogy tűnjek el. Most mégis mit tegyek? - kérdezte Hazz zavarodottan.

- Nem tudom! Nem tudom! Talán...jobb lenne ha eltűnnél. Neked legalábbis.- lassan kiemelte az arcát a kezei közül és letörölte a könnyeit.

- Nekem? Még is miért lenne jobb? Azt hiszed, hogy csak szívattalak? Mégis, hogy jut olyan az eszedbe, hogy csak a szexre kellettél? - ordított Hazza. Teljesen kikelt magából. Nóri újra ideges lett. Felállt, a kezeit ökölbe szorította.

- Hogy hogy jut eszembe? Talán úgy, hogy lefeküdtem veled és másnap egy másik csajjal láttalak smárolni! De tudjátok mit? Nekem elegem van ebből! - Nóri elindult kifelé.- Eresszetek ki! - félrelökte Harry-t. Majd Morgan-t is elakarta lökni az útjából mire a zsaru lefogta.- Eressz el! - kapálózni kezdett a rendőr karjaiban. Oda férkőztem hozzá és az arcát két kezem közzé fogtam.

- Nóri kérlek! Nyugodj meg! - nyugtatgattam mire abbahagyta a kapálózást.

- Nem fogok megnyugodni ha folyton ezt hajtogatjátok.- mondta Nóri. Kitépte a fejét a kezem közül.

- Eressze el! - ordított Zayn a hátam mögül.- Húgi! Kérlek figyelj rám! - utat engedtem Zayn-nek. Morgan elengedte Nórit de a biztonság kedvéért a kezét összekulcsolta a háta mögött és szorosan tartotta.- Szeret téged. Semmilyen hátsó szándéka nem volt.

- Persze. Csakhogy minden ellene szol.- nyugodtabb hangnemet vett fel Nóri. Hitetlenkedve rázta a fejét.

- Látom Mrs. Roberts magából nem lehet kihúzni semmit. De ezzel a kis incidenssel mindenre fényderűt.- magyarázta a névtelen rendőr.- Őrizetbe vesszük.

- Mi? Azt nem teheti! - Harry volt az első aki tiltakozott.

- Dehogynem. Látogatókat fogadhat. De semmi többet nem tehetek ez ügyben. Óvadék letétele rendelkezésükre áll. Érdemes egy ügyvédet fogadni.- magyarázott "Anonymus".

- Kösz, Chalie.- mondta Nóri flegmán. Ez hihetetlen! Ilyen helyzetekben is képes flegmáskodni.

- Vezesse el! - mondta Charlie, Morgan-nek, mire az elindult a kijárat felé.