48. fejezet

Nóri szemszöge*

Harry nem moccant mellőlem és úgy éreztem, hogy soha nem is fog. Amikor kinyitottam a szemem, még mindig ugyanabban a testhelyzetben feküdt. A takaró feljebb volt húzva rajta, de csak azért mert az én felsőtestemet célszerű volt elrejteni. Kedvesen mosolygott rám, a szeme szinte izzott a benne lévő rengeteg szeretettől.
- Nem haragszol? - kérdezte mire megráztam a fejem és feljebb ült. Én is feljebb másztam és a takarót is húztam magammal.
- Annyira jó ez a csend. Most legalább a fejemben is csend van.- mondtam és a fejemet visszahajtottam a vállára.
- Nem hinném, hogy sokáig fog tartani.
- Szerintem se. A srácok mindjárt itt lesznek.
- Hasznosan is eltölthetnék a hátralévő időnket.- huncut mosolya újra felvillant és újra megcsókolt. Újra és újra és újra.... Soha nem volt elég. Kezdtem olyan lenni mint egy alkoholista. Csak nekem éppenséggel nem az ital letételével akadtak gondok.
A lábamat átraktam az övéi fölött, ezzel fölé kerekedve. A derekamat szorosan két keze közzé fogta, és mereven tartotta. Egyszer csak nyikorgást hallottam a jobb oldalról. Az ajtó lassan kinyílt és egy csodálkozó Louis állt benne. Hazza és én abban a percben kővé dermedtünk.
- Oops! - mondta Lou és becsukta az ajtót.
- Megjöttek. Pompás.- mondtam ironikusan.
- Se baj! Majd bepótoljuk! - kacsintott.
20 perc múlva a nadrágomba próbáltam beleszuszakolni magam. Na nem mintha olyan sokat kellett volna erőlködnöm. Csakhogy még mindig fáradt voltam.A nadrágot is úgy sikerült magamra húznom, hogy legurultam az ágyról, négykézláb elvánszorogtam a fotelig, ahová a nadrágomat hajítottuk, és visszamásztam vele az ágyba. Még 5 percig mozdulatlanul feküdtem és a plafont bámultam.
- Látom nagyon szenvedsz. Segítsek? - kérdezte Hazza miközben a haját igazgatta.
- Nem kösz.- nyögtem.
- Ennyire lefárasztottalak? - a lábam lelógott az ágyról. Azt már nem volt erőm magam után felhúzni az ágyra. Elvette a nadrágot és felhúzta mozdulatlan testem alsó végtagjaira.- Mégis szükséged van a segítségemre, ahogy elnézem.- elnevette magát.
- Jah, lehetséges.
- Na gyere! Nagyra nőt szexi csecsemő! - felállított, a karomat átlökte a vállai fölött. A nyakában csimpaszkodtam és felhúzta a nadrágomat. Elég furcsán nézett ki. Főleg amikor a sliccemet kellett volna felhúzni.
- Hagyd. Megpróbálkozok vele.- mondtam. A karomat lehámoztam Harry tarkójáról és amint elengedtem, hátraborultam. Egyenesen a takaró kupac mélyére. Megpróbálkoztam az aprócska cipzár felhúzásával és meglepő módon sikerült. De ennél többre nem tellett.
Így ment el 20 perc nadrágomra. Csakhogy akadt némi probléma... Egy nadrágban és melltartóban hevertem hullafáradtan az ágyban, ami egyre csak az súgta:" Gyere Nóri, feküdj le! Puha és hívogatóan meleg vagyok!".
- Ezt, hogy adjam rád? - kérdezte Hazza és megpróbált rájönni, hogy hogy is van a felsőm. Nem esett le neki egy könnyen, hogy is van, de amikor sikerült a "nagy" áttörés felültetett és letérdelt az ágy elé. A fejemre húzta a felsőt és újra belegabalyodott. Levette rólam majd megpróbálta újra kibogozni.
- Ahh! Ez nem igaz! Szerintem így is jól nézel ki! Minek ez a vacak? - feladta.
- Mert, csak "kicsit" néznének hülyének az emberek egy szál semmibe. Add ide, Majom! - elvettem a felsőt. Egyik kezemmel megfogtam Hazza állát, magamhoz húztam és megpusziltam az ajkát. Ráztam kettőt a toppon és belebújtam.
- Hogy erre nem jöttem rá! - a homlokára csapott és felállt.- Menjünk mielőtt mind becsődülnek. Herótom van attól, ha a szobámban mászkál valaki.
- Oké. Majd legközelebb kint maradok.- védekezően magam elé emeltem a kezemet. Amikor kikerültem Hazza-t elkapta az egyik csuklómat, az ujjainkat összefonta és együtt mentünk ki az ajtón, végig a folyosón és le a lépcsőn. A lépcsőn lefelé menet Brigi haragos arccal elviharzott mellettem. Először azt hittem engem fog majd leszidni. De nem. Egyszerű csak elhúzott mellettem. Mintha észre se vett volna.