54. fejezet

Brigi szemszöge*

Csak ültem és hallgattam Hazza és Zayn veszekedését, ami néha egybefolyt Nóri "túlbuzgóságával". Teljesen bezsongott a városnézéstől, és elkezdte Lou-nak és Liam-nek is magyarázni a programokkal teli napunkat.
- Nem érdekel! - mondta Hazza kissé hisztérikusan. Zayn ott állt mellette és megpróbálta kivenni a kezéből a serpenyőt.- Most én csinálom a kaját!
- Nem érdekel, hogy te csinálod! Csak az, hogy el fogod rontani! Ebben a hónapban már elértük a maximális hívás számot. Nem fognak a tűzoltók megint kijönni! - vágott vissza Zayn.
- És majd megnézzük azt a tojásokkal kirakott mókuskereket! - lelkendezett mellettem Nóri.
- De azt a kétbalkezes takarítónő csinálta, akit csak miattad vettünk fel! Nem emlékszel? "Biztos nagyon jó. Megbízható meg minden! Én vagyok Zayn és tök király a hajam! Nézzétek, nézzétek!" - Hazza eltorzította a hangját, és megpróbálta utánozni Zayn-t, nem túl nagy sikerrel.
- London Eye! Jegyezd már meg! - Louis összeszorította az ujjai hegyét és mutogatni kezdett vele Nórinak.
- Nem is ilyen a hangom! - Zayn ölbe tett kézzel állt Harry előtt.
- De nekem ilyen a "Zayn-es" hangom.- hangzott a válasz Hazza szájából.
- Hol van a legközelebbi telefonfülke? - kérdezte Nóri.
- A sarkon.- mondta Niall.
- Nagyon sz*rul tudsz utánozni! - Zayn grimaszt vágott.
- Ááá! - Liam sikított egyet. A fióknál állt. Evőeszközöket keresett a reggelihez. Ugrott egyet és egy kanál koppant a padlón.
- Haver! Minden oké? - hirtelen mindenki elhallgatott. Niall törte meg a csendet aggodalmas kérdésével.
- Ez is a "megbízható" takarítónőd műve! - Harry macskakörmöket rajzolt a levegőbe a "megbízható" szó kimondása közben.
- Persze! Ez is az én hibám!
- Igen! A tied! - vitáztak tovább.
- Az a hülye kanál! - nyafogott Liam.
- Ne ordítozz a tesómmal! - Nóri be szált Zayn és Hazza vitájába.
- Vele vagy? - Harry hitetlenkedve mutogatott Zayn-re.
- Nem!
- Ezt megszívtaaad! - csúfolódott Zayn.
- Gyere! Ülj le. Majd én elintézem.- Louis vissza ültette Liam-et az asztalhoz.
- Azt mondta, hogy nem veled van! - folytatódott a Hazza+Nórtenilla+Dj. Malik vita.
- Egyikőtökkel se vagyok! - Nóri megunta. Tudtam, hogy most jön az a rész, amikor egy érett nő száll bele, és helyretesz mindent.

- Harry, gyere és ülj le. Nem kell felgyújtani a házat. Zayn te pedig csinálj valami kaját, légyszíves.- és igazam volt. Minden helyre állt. Már senki sem ordítozott, kiabált, veszekedett.
Zayn megcsinálta a reggelit. Mind az asztalnál ültünk és beszélgettünk. Kajálás közben megbeszéltük, hogy ki merre megy, illetve mikorra jön vissza. A fiúk felmentek a szobájukba, majd amikor elkészültek egyesével, némi időközökkel elhagyták a lakást. Elsőnek Niall ment el, hiszen ő ment a legmesszebbre. Aztán Louis. Liam viszonylag hamar elkészült. Harry jóval Zayn előtt elkészült, mégsem ő hagyta el hamarabb a házat. Tartott Nórinak egy alapos fejmosást. Jókat nevettem magamban amikor arról beszélt, hogy vigyázzon magára és arra, hogy lehetőleg ne tévedjünk el. Ha segítség kell, vagy valami baj csak telefonálnunk kell. A nappali kanapéja előtt járkált ölbe tett kézzel. Nóri csak üldögélt a bőrrel bevont, hófehér ülőgarnitúrán. Csak nézett ki a fejéből, még csak nem is pislantott. Lemerném fogadni, hogy egy árva szót sem halott belőle. Körülbelül az első mondat felétől vált ilyenné, és igen szelektív lett a befogadó képessége. Amint megtudta miről van szó meg sem próbált odafigyelni.
Nagy nehezen Harry is elment. Összeszedtük az útravalókat és mi is elindultunk.
- Mi lesz az első? - kérdezte Nóri.
- Mit szeretnél? - tudtam, hogy úgyis az lesz amit ő akar és csak az időmet pocsékoltam volna azzal, hogy válasszak a sok helyszín közül.
- Legyen a mókuskerék!
- Legyen. Menjünk busszal! Olyan nagy, pirossal! - ajánlottam. Kerestünk egy felszállóhelyet majd amikor felszálltunk, az emelet felé vettük az irányt. Felrohantunk a lépcsőn. Minden embernek intettünk, aki elment mellettünk. Aztán ahogy megérkeztünk, megrohamoztuk a "mókuskereket". Mentünk egy kört, de Nórit feszítővassal sem lehetett leráncigálni róla, így újabb kör következett.
- Oké...most....menjünk a nagy órához. Megakarom nézni, hogy hány óra van! - lelkendezett.
- De nem is tudod leolvasni! - játszottam az ünneprontót. De nem hazudtam. Nóri tényleg nem tudod órát olvasni. Világéletében a digitális órát használta, így csak lassan ment neki az idő megállapítása.
- De igen! Csak kell neki egy perc mire rájövök, hogy is kell csinálni.
- Ott van! Gyere már. Nincs olyan messze.- a London Eye és a Big Ben közötti távot lábbusz segítségével tettük meg. Nóri felnézett a torony számmal ellátott kerek részére és kezdetét vette a "megerőltető" munkája.
- Most van....- eltelt 1 perc, 2 perc, majd 3 és 4.- Negyed egy múlt 2 perccel.- büszkén mosolygott rám.
- Ügyes! Rekord!
- Mennyi volt? - lelkendezett.
- 4 perc.- az előző 6 perc volt.
- Ez az! - ugrándozott.- Már csak egy telefonfülkét kell találnunk.
- Azt mondta Niall, hogy az utca sarkon van egy. Menjünk olyan fekete taxival haza, és majd a sarkon kiszállunk.- javasoltam.
- Igenis! Kapitány! - szalutált lelkes barátnőm.